Weboldalunkon sütiket („cookies”) használunk annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek!

Megértettem Tudj meg többet


Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozás gombra való kattintással egyetértek a Magyar Honvédség Hírlevélszolgáltatással kapcsolatos adatkezelési tájékoztatójával.
BÉTA

×
MH

Bejelentkezés MH ID szolgáltatáson keresztül!


MH ID regisztráció

Figyelem

Az MH ID szolgáltatás jelenleg belső tesztelés alatt van.
A felhasználók tervezetten 2019 első negyedévétől vehetik igénybe.
Jegyezz meg!
1

„Cum Deo pro patria et libertate!” – a Rákóczi-szabadságharc

Huszár 1710 körül
Rudolph von Ottenfeld festményén

Az 1699-ben megkötött karlócai béke lezárta a Szent Liga és az Oszmán Birodalom nagy háborúját Magyarország birtoklásáért. A magyar parasztság a háborúk nyomán nagyon elszegényedett és képtelen volt az adók fizetésére, a tiltakozás több helyen fegyveres lázadásba torkollott. A nemesség felháborodva tapasztalta, hogy a visszafoglalt területeken csak akkor kaphatja vissza atyái földjét, ha az igényjogosultságát igazolni tudja vagy váltságot fizet, ellenkező esetben az udvar hitelezői kapták a birtokot. A végvári katonaságot elbocsátották a szolgálatból, ami szintén a nincstelen, de a fegyverforgatáshoz értő tömeget növelte. Minden készen állt és a történelmi konstelláció is szerencsés volt egy nagy erejű magyarországi felkeléshez.
A sors egy olyan vezetőt állított II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) személyében az elégedetlenek élére, akit a többség elfogadott, kiegyensúlyozott megfontolt irányításával életben tudta tartani fejedelemségét és az érte történő harcot.
Rákóczi hadserege kis túlzással spontán alakult ki, alulról felfelé, melyet nem előztek meg átfogó szervezési munkák. A kuruc hadsereg a folyamatos harc közben állt fel, úgy hogy szisztematikusan képzett tisztjei alig, altiszti kara meg egyáltalán nem volt. Vele szemben a herceg Savoyai Jenő (1663-1736) tábornagy által megszervezett, gyakorlott haderő állt, tapasztalt tisztek vezetésével. A korszak hadviselése a nagy erőkkel vívott döntést kereső csatákra épült, amiben elsőrendű szerepe volt a fegyelmezett, nagy harctéri állóképességű gyalogságnak. Ezzel a magyar haderő nem rendelkezett, a kurucok erőssége a nagy mozgékonyságú könnyűlovasságra épített műveletek voltak.
A Habsburg Birodalom számára a Magyarország mellék hadszíntérnek minősült, ezért sokáig nem is vezényeltek ide nagy létszámú, első osztályú csapatokat. Ez lehetővé tette a kurucoknak, hogy a sajátságos irreguláris harcmodorukkal is igen jelentős sikereket érjenek el, és 1705-re szinte az egész országra kiterjesztették a fennhatóságukat, gyors lovashadseregeikkel a kis létszámú császári erők nem tudtak mit kezdeni. Ugyanekkor ez igen ingatagnak bizonyult, mert még a relatíve gyenge császári erőkre sem sikerült megsemmisítő csapást mérni. Ez a patthelyzet nem volt fenntartható sokáig, mert a megoldást csak a császári csapatok teljes kiverése jelentette. Ezt Rákóczi is jól látta, és mindent megpróbált, hogy a reguláris hadviselésre alkalmas haderőt állítson fel. Azonban ez az anyagi erők hiánya miatt nem járt sikerrel, sőt a fejedelem hadai mind a hat nagy csatát elvesztették, melyet felvállaltak a reguláris császári hadakkal szemben. A hanyatlás lassú, de biztos volt, Rákóczi fennhatósága 1710-re nagyon leszűkült, az ország is végképp elszegényedett. A szabadságharc 1711-re kimerült, folytatása katonailag reménytelen volt. Rákóczi elhagyta az országot és kinevezett fővezére Károlyi Sándor (1669-1743) egy tisztességes béke reményében a nagymajtényi síkon letette a fegyvert.

Kuruc jelenet
egy ismeretlen magyar festő képén (17. század eleje)

Kuruc lovastiszt
Georg Philipp Rugendas rézmetszetén (1705 körül)

Kuruc lovasok egy kocsit vesznek üldözőbe
Georg Philipp Rugendas rézmetszetén (1705 körül) A kuruc hadsereg tökélyre vitt könnyűlovas hadviselésével és olyan rátermett vezetőivel, mint Bottyán János (1643?-1709) káprázatos sikereket ért el. Azonban a siker megtartásához szükséges lett volna a megfelelő gyalogságra és tüzérségre is, amivel a kivérzett ország nem rendelkezett és valójában lehetőség sem volt, hogy fel tudják állítani. Éppen ezért csodaszámba ment, hogy a kuruc hadsereg ilyen sokáig ellen tudott állni és Rákóczi fejedelemsége fennmaradhatott.

Tetszik az oldal? Mondd el másoknak is!

KAPCSOLAT

Maradt még kérdésed? Vagy csak megosztanád velünk gondolataidat, ötleteidet? Keress minket!




További elérhetőségek és ügyfélfogadás

A jelenlegi tartózkodási helyed alapján jelenítettük meg a hozzád legközelebbi Toborzó Irodánkat, de a címre kattintva válogathatsz a többi közül is.

Írj üzenetet a kiválasztott Toborzó Irodánknak, ahonnan kollégáink
3 munkanapon belül felveszik veled a kapcsolatot!