Mit képviselünk ?

feladat, küldetés

Mit képviselünk? Feladatunk, küldetésünk

„Minden magyar állampolgár kötelessége a haza védelme. Nekünk a hivatásunk!”

Mit is jelent azonban a haza védelme? Miért köteles rá minden magyar állampolgár? Hogyan válik hivatássá?

A kérdésekre a választ alapvetően jogszabályokban kell keresni, azonban a hivatás mégis több, mint amelyet jogszabályokkal és definíciókkal körül lehetne írni.

 

Az 1995-ben kiadott Hadtudományi Lexikon megfogalmazása szerint:

„A honvédelem az ország külső fegyveres támadásától való megvédésével kapcsolatos elvek, szervezetek, tevékenységek és az azt meghatározó tényezők összessége. Össznemzeti ügy, célja az ország függetlenségének, területi épségének, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak megóvása, ami az ország összes élő, dologi és szellemi erőforrásainak felkészítésével és aktivizálásával valósul meg.”

képzések_slider_acélkocka (1)
alapkik (3)
6114d3310b087594262334
x5fd9f403b7837684973317.JPG.pagespeed.ic.418oQguRJJ
5fd9d6d46d982039874353
611e8637aae5b097698883
5fd9d6d3dc77f428986802
61029db9bd26f342118392
képzések_slider_okj (2)
{"visible_panels":"5","width":"1900","height":"1000","orientation":"horizontal","panel_distance":"20","max_openedaccordion_size":"80%","open_panel_on":"hover","shadow":"false","autoplay":"true","mouse_wheel":"false"}

 

A honvédelem kettős célt szolgál: egyrészt idegen hatalom fegyveres támadása ellen Magyarország függetlenségének, területi sérthetetlenségének, a lakosság és az anyagi javaknak katonai erővel való megvédését, másrészt pedig az államszervezet, továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítését.

 

A honvédelem komplex rendszerként értelmezhető: Magyarország a nemzeti és a szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére, nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, állampolgárainak a haza iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és a fegyveres erők együttműködésére és segítségnyújtására épít.

A haza katonai védelme a NATO-szövetség keretei között valósul meg, így a magyar honvédelem ezúttal a szövetség védelmét, a szövetség kollektív védelme pedig hazánk védelmét szolgálja.

 

A honvédelem alapelve, hogy a honvédelemre való felkészülésben, a honvédelmi feladatok végrehajtásában a honvédséget:

  • az állami szervek működéséhez szükséges irányító és szervező munkával támogatják,
  • a gazdálkodó szervezetek és a lakosság szolgáltatások teljesítésével támogatják,
  • az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt abban.

 

 

//iranyasereg.hu/wp-content/uploads/2021/08/x5fd9f402ece8d096427498.JPG.pagespeed.ic_.A-g59cDQJa.jpg

A honvédelmi rendszer elemei

  • a védelemre felkészült és működőképes államszervezet,
  • a katonai védelmet ellátni képes fegyveres erő,
  • a védelmi szükségleteket kielégíteni képes gazdaság,
  • a lakosság védelmét szolgáló polgári védelem,
  • az Észak-atlanti Szerződésből eredő jogok és kötelezettségek rendszere,
  • a Magyar Honvédség demokratikus polgári irányítása és ellenőrzése,
  • a védelmi igényeket tudatosan elfogó társadalom.

 

A Magyar Honvédség jogállását tekintve az Alaptörvény és a Honvédelmi törvény rendelkezései az irányadóak. Az Alaptörvény alapján Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Honvédelmi törvény alapján a Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő, békében az önkéntességen, rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló állami szervezet. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.

 

Az Alaptörvény határozza meg a Magyar Honvédség alapvető feladatait is, amelyek a következők:

  • Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme,
  • nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása,
  • valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

 

A Honvédelmi törvény pedig részleteiben határozza meg a Honvédség feladatait. Megkülönböztetünk

  • fegyverhasználati joggal, pl.:
    • Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme,
    • a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
    • a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése,
    • a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
    • egyes kijelölt létesítmények őrzése és védelme,
    • felhasználás szükségállapotban és terrorveszély-helyzetben,
    • talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása,
    • a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején közreműködés az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migrációkezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában,
    • a hatályos nemzetközi normák betartásával közreműködés a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában;
  • és fegyverhasználati jog nélkül ellátott feladatokat, pl.:
    • közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
    • katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
    • részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,
    • közreműködés a nemzetközi megállapodásában vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben,
    • közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában.

 

„Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére” – írja Alaptörvény XXXI. cikk (1) bekezdése. A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a Honvédelmi törvényben meghatározott keretek között, a törvény alapján létrehozott jogalanyok vesznek részt. Tehát e cél megvalósításában a törvényi előírások mentén Magyarország minden tagja és szervezete képességei szerint köteles részt vállalni. A jogalanyok és minden Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt ebben. Az állampolgárok békében önkéntes alapon, míg rendkívüli állapot idején (vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz) a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek: ez adatszolgáltatási-, bejelentési és megjelenési kötelezettséggel társul. A katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni. A katonai szolgálat formáját tekintve lehet fegyveres, vagy fegyver nélküli.

Mindezek alapján tehát láthatjuk, hogy már békeidőben is minden magyar állampolgár kötelessége a haza védelme. Aki ilyen időszakban is vállalja a szolgálatot, igazán átérezheti, hogy a haza védelme nem csupán egy egyszerű feladat, hanem egy életen át kitartó hivatás, melyről az eskü szövege is tanúskodik:

"Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az Alaptörvény és a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, ÉLETEM ÁRÁN IS MEGVÉDEM! (...)”

Isten engem úgy segéljen!

szervezet
//iranyasereg.hu/wp-content/uploads/2021/08/MH_organogram_202008.jpg
történet

MIT KÉPVISELÜNK?

A valaha létezett összes hadakozó nép nemzeti büszkeségének egyik legfontosabb pillére saját katonai múltja. A társadalmakat a háborúk kényszerítik a legnagyobb erőfeszítésekre, az abban mutatott eredmények megfellebbezhetetlenül tükrözik a hadviselők bátorságát, elszántságát, erejét, kitartását.

Nyilvánvalóan ez a befolyás azoknál a népeknél jelentkezik legerősebben, melyek történelme permanens háborúk sora. Ennél fogva Magyarországon a vitézi múlt megbecsülésének és a katonahősök mély tiszteletének a legtermészetesebbnek kell lennie, hiszen nemzetünk történelme a csatatereken íródott.

A magyar hadtörténelem több mint ezer éves múltra tekint vissza, régebbi, mint az államiság. Ennek során számtalan csatát vívtunk tengernyi vért áldozva, hosszú történelmünk során nemzetünk sorsa többször függött a Hazáért fegyvert fogó férfiak vitézségétől.

A katonai szolgálatot vállalók olyan dicsőséges elődök nyomába lépnek, mint a honfoglalás és a kalandozások lovashadseregeinek harcosai, a Szent István birodalmát oltalmazó középkori lovagok, a hódító iszlámmal szembeszálló végvári vitézek, sorozatos szabadságharcaink mindenre elszánt harcosai, és a Habsburg-dinasztiáért vérüket ontó, akkor Európa-hírű, mára méltatlanul elfelejtett magyar katonák, és a két világháborút végigküzdő frontharcosok, akik esküjükhöz híven a végsőkig kitartottak, példát mutatva becsületből és kötelességtudatból.

Még az igen dicsőséges múltból is kitűnik az 1848-49-es szabadságharc, ami a nemzeti emlékezetünk része lett. Nem ok nélkül. Egy, a jóformán semmiből támadt hadsereg, rosszul felszerelve, egy nála erősebb, önhitt, minden irányból támadó ellenséget vert meg. Óriási eredmény volt ez, kiindulási alapját a híres „Mit kíván a magyar nemzet?” 12 pontjából ötödikként megfogalmazott „Nemzeti őrsereg” kitétel jelentette.
A honvédsereg ekkor kizárólag önkéntes alapon működött, nem volt semmilyen előfeltétele a jelentkezésnek. Ettől az időszaktól kezdve van országunkban „egységes honvédség”. Az évek előrehaladtával a haderő folyamatosan nőtt, különböző „alakulatok” megalakulásával. Az állandó harcokban edzett katonanemzetünket egész addigi története során az első világháború kényszerítette a legnagyobb áldozatra.

A Magyar Királyság területéről besorozott 3.797.000 katona 98 gyalogezredbe, 11 tábori vadászzászlóaljba, 171 népfelkelő- és hadtápzászlóaljba, 18 lovasezredbe és 20 lovasosztályba, 39 tüzérezredbe és 16 tüzérosztályba, 27 műszaki zászlóaljba tagolva vett részt a háborúban, nem szólva a számos kisebb önálló kötelékben, valamint a cs. és kir. Légjáró csapatnál és a haditengerészetnél szolgáló magyar állampolgárokról, akik közül rengetegen elestek, megsebesültek vagy fogságba estek.
1919. június 9-én felállították a Magyar Királyi hadsereget, a magyar haderőt, melynek létszámát a trianoni szerződés 35.000 főben maximalizálta. A békeszerződés korlátai és a megcsonkított ország ipari háttere csak nagyon korlátozott fejlesztéseket tett lehetővé, amit a csak 1938-ban meghirdetett győri program keretében gyorsítottak fel, azonban az 1941-es hadba lépésig nem sikerült megfelelő modern haditechnikával és felszereléssel ellátni a hadsereget.

A hadműveletek közvetlenül érintették a védtelen civil lakosságot, hatalmas pusztítást okozva annak soraiban.
A második világháború utánra a honvédség létszáma alig 50 ezer főből állt: 1951. június 1-jétől a Magyar Honvédség a Magyar Néphadsereg névre hallgatott.

1990-tól viseli újra az egykor Magyar Néphadsereg a Magyar Honvédség nevet. Ekkor újra megkezdődött a haderő átszervezése, mely során szem előtt tartották a NATO-hoz való csatlakozás vágyát (mely végül 1999. március 12-én be is következett). Ekkor a sorkatonai szolgálat időtartamát is lecsökkentették.
1993. december 7-én fogadták el az új honvédelmi törvényt, mely az ország védelmét teljesen új alapra helyezte.

https://iranyasereg.hu/wp-content/uploads/2021/08/eskutetel-1-scaled-600x400.jpg
https://iranyasereg.hu/wp-content/uploads/2021/08/alapkik-5-600x400.jpg

Kapcsolat

Online Toborzó Iroda
Országos Ügyfélszolgálat
Tel.:
+36/1-433-9099

Rendeltetés

Az örökség, mely kötelez! Háborúink hősei tetteikkel igazolták bátorságukat, nemzetük és bajtársaik iránti elkötelezettségüket. Az általuk megtestesített ideák gyakorlása, vagyis a hierarchia elfogadása, a parancs és az engedelmesség rendje, a harc közbeni heroizmus, a becsület és hűség, valamint az önfeláldozás erényei, időtlen értékek, melyek a nemzet létének, egységének és fennmaradásának is elengedhetetlen feltételei.

Hol találkozhatunk?

Az online térben a Központi Online Toborzó Iroda várja a jelentkezéssel kapcsolatos kérdéseidet, amit a Facebook Messengeren Irány a Sereg névre címzett új üzeneten keresztül bármikor elküldhetsz.

Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság megyei hadkiegészítő és toborzó irodáinak ügyfélfogadási időpontjai az alábbiak szerint alakulnak!

Toborzó Irodák Elérhetőségei


Ezen kívül rendezvényeinken is találkozhatsz velünk személyesen

Rendezvényeink

Jelentkezz közénk

Érdekel a katona élet? Kipróbálnád magad? Válaszolj pár kérdésünkre és tudd meg mi számodra az ideális pálya:

JELENTKEZÉS

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.

Irány a Sereg! – a Magyar Honvédség Karrieroldala