Weboldalunkon sütiket („cookies”) használunk annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek!

Megértettem Tudj meg többet


Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozás gombra való kattintással egyetértek a Magyar Honvédség Hírlevélszolgáltatással kapcsolatos adatkezelési tájékoztatójával.
BÉTA

×
MH

Bejelentkezés MH ID szolgáltatáson keresztül!


MH ID regisztráció

Figyelem

Az MH ID szolgáltatás jelenleg belső tesztelés alatt van.
A felhasználók tervezetten 2019 harmadik negyedévétől vehetik igénybe.
Jegyezz meg!
1

„Cum Deo pro patria et libertate!” – a Rákóczi-szabadságharc

Huszár 1710 körül
Rudolph von Ottenfeld festményén

Az 1699-ben megkötött karlócai béke lezárta a Szent Liga és az Oszmán Birodalom nagy háborúját Magyarország birtoklásáért. A magyar parasztság a háborúk nyomán nagyon elszegényedett és képtelen volt az adók fizetésére, a tiltakozás több helyen fegyveres lázadásba torkollott. A nemesség felháborodva tapasztalta, hogy a visszafoglalt területeken csak akkor kaphatja vissza atyái földjét, ha az igényjogosultságát igazolni tudja vagy váltságot fizet, ellenkező esetben az udvar hitelezői kapták a birtokot. A végvári katonaságot elbocsátották a szolgálatból, ami szintén a nincstelen, de a fegyverforgatáshoz értő tömeget növelte. Minden készen állt és a történelmi konstelláció is szerencsés volt egy nagy erejű magyarországi felkeléshez.
A sors egy olyan vezetőt állított II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) személyében az elégedetlenek élére, akit a többség elfogadott, kiegyensúlyozott megfontolt irányításával életben tudta tartani fejedelemségét és az érte történő harcot.
Rákóczi hadserege kis túlzással spontán alakult ki, alulról felfelé, melyet nem előztek meg átfogó szervezési munkák. A kuruc hadsereg a folyamatos harc közben állt fel, úgy hogy szisztematikusan képzett tisztjei alig, altiszti kara meg egyáltalán nem volt. Vele szemben a herceg Savoyai Jenő (1663-1736) tábornagy által megszervezett, gyakorlott haderő állt, tapasztalt tisztek vezetésével. A korszak hadviselése a nagy erőkkel vívott döntést kereső csatákra épült, amiben elsőrendű szerepe volt a fegyelmezett, nagy harctéri állóképességű gyalogságnak. Ezzel a magyar haderő nem rendelkezett, a kurucok erőssége a nagy mozgékonyságú könnyűlovasságra épített műveletek voltak.
A Habsburg Birodalom számára a Magyarország mellék hadszíntérnek minősült, ezért sokáig nem is vezényeltek ide nagy létszámú, első osztályú csapatokat. Ez lehetővé tette a kurucoknak, hogy a sajátságos irreguláris harcmodorukkal is igen jelentős sikereket érjenek el, és 1705-re szinte az egész országra kiterjesztették a fennhatóságukat, gyors lovashadseregeikkel a kis létszámú császári erők nem tudtak mit kezdeni. Ugyanekkor ez igen ingatagnak bizonyult, mert még a relatíve gyenge császári erőkre sem sikerült megsemmisítő csapást mérni. Ez a patthelyzet nem volt fenntartható sokáig, mert a megoldást csak a császári csapatok teljes kiverése jelentette. Ezt Rákóczi is jól látta, és mindent megpróbált, hogy a reguláris hadviselésre alkalmas haderőt állítson fel. Azonban ez az anyagi erők hiánya miatt nem járt sikerrel, sőt a fejedelem hadai mind a hat nagy csatát elvesztették, melyet felvállaltak a reguláris császári hadakkal szemben. A hanyatlás lassú, de biztos volt, Rákóczi fennhatósága 1710-re nagyon leszűkült, az ország is végképp elszegényedett. A szabadságharc 1711-re kimerült, folytatása katonailag reménytelen volt. Rákóczi elhagyta az országot és kinevezett fővezére Károlyi Sándor (1669-1743) egy tisztességes béke reményében a nagymajtényi síkon letette a fegyvert.

Kuruc jelenet
egy ismeretlen magyar festő képén (17. század eleje)

Kuruc lovastiszt
Georg Philipp Rugendas rézmetszetén (1705 körül)

Kuruc lovasok egy kocsit vesznek üldözőbe
Georg Philipp Rugendas rézmetszetén (1705 körül) A kuruc hadsereg tökélyre vitt könnyűlovas hadviselésével és olyan rátermett vezetőivel, mint Bottyán János (1643?-1709) káprázatos sikereket ért el. Azonban a siker megtartásához szükséges lett volna a megfelelő gyalogságra és tüzérségre is, amivel a kivérzett ország nem rendelkezett és valójában lehetőség sem volt, hogy fel tudják állítani. Éppen ezért csodaszámba ment, hogy a kuruc hadsereg ilyen sokáig ellen tudott állni és Rákóczi fejedelemsége fennmaradhatott.

Tetszik az oldal? Mondd el másoknak is!




További elérhetőségek és ügyfélfogadás

A jelenlegi tartózkodási helyed alapján jelenítettük meg a hozzád legközelebbi Toborzó Irodánkat, de a címre kattintva válogathatsz a többi közül is.

KAPCSOLAT

Maradt még kérdésed? Vagy csak megosztanád velünk gondolataidat, ötleteidet? Keress minket!

Írj üzenetet Nekünk! A kiválasztott tárgynak megfelelően továbbitjuk leveledet az illetékes Bajtársainkhoz, akik
3 munkanapon belül felveszik veled a kapcsolatot!