Weboldalunkon sütiket („cookies”) használunk annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek!

Megértettem Tudj meg többet


Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozás gombra való kattintással egyetértek a Magyar Honvédség Hírlevélszolgáltatással kapcsolatos adatkezelési tájékoztatójával.
BÉTA

×
MH

Bejelentkezés MH ID szolgáltatáson keresztül!


MH ID regisztráció

Figyelem

Az MH ID szolgáltatás jelenleg belső tesztelés alatt van.
A felhasználók tervezetten 2019 első negyedévétől vehetik igénybe.
Jegyezz meg!


A szablya népe – a végek világa

Magyar és török vitéz párharca a mohácsi csata előtt.
Török miniatúra a „Szülejmánnáme” kódexből (1558)

Nándorfehérvár eleste után öt évvel a szultán személyesen vezette hadait Magyarországra és 1526. augusztus 29-én, a hatalma csúcsán lévő oszmán birodalom seregei a mohácsi mezőn elkeseredett csatában megsemmisítették a hanyatló magyar állam haderejét, ahol II. Lajos (1516-1526) is hősi halált halt.
A mohácsi csatavesztés Magyarország számára egy új időszámítás kezdete volt. A független középkori Magyar Királyság elbukott, királya, nemességének és katonáinak színe-java holtan maradt a csatatéren. Többen nyújtották kezüket az ország lehulló koronájáért, a vetélkedésbe a győztes Szulejmán szultán is beleavatkozott, aki 1541-ben Buda elfoglalásával 150 évre megpecsételte Magyarország megosztottságát.
A keresztény és iszlám világ közötti határ ezentúl Magyarország területén húzódott, és a két kultúra közti harc rettenetes véradóját immár a magyarság fizette.
Ezen új határ mentén kialakult egy végvárrendszer, mely az Adriától az Al-Dunáig ívelő védővonalán mintegy százötven kisebb-nagyobb erősséget foglalt magába, amelyben közel húszezer katona teljesített szolgálatot. A fentiekben természetesen minden fallal körülvett helység benne volt, melynek szerepe lehetett a harcokban, ideértve az erődöket,  „palánkok”-at és a pár fővel működő figyelőszolgálatot ellátó „tarisznyavárakat”-at is. Velük szemben hasonló várakban majd kétszer annyi török katona települt, állandó fenyegetést jelentve a királyi Magyarországra. Ez a több száz kilométer hosszú és mélységében is igen kiterjedt védőöv hatalmas emberi és anyagi áldozatok árán épült ki, és tartotta fel egy hatalmas hadsereg előrenyomulását, melynek sikeres védelme a teljes hódoltságot megakadályozta, és hozzájárult a magyar államiság fennmaradásához. Ezeknek a váraknak az elkeseredett, hősies, a végsőkig tartó védelme bevonult a nemzeti mitológiába és örök halhatatlanságot szerzett kapitányainak és a katonáiknak, elég itt Kőszeg, Drégely, Szigetvár, Gyula, Szolnok vagy Eger ostromaira utalni.
Ezt, az egykori középkori Magyar Királyság területét kettészelő végvárrendszert és az azokhoz tartozó területeket nevezték végeknek, melyeken egy állandó háborús helyzet uralkodott majd 150 éven át.

Gentile Bellini „ Gentile Bellini „Janicsár” című tusrajza A híres művész 1479-78-ban Isztambulban vendége volt Hódító Mehmednek, így ábrázolása teljesen hitelesnek tekinthető Janicsár” című tusrajza
A híres művész 1479-78-ban Isztambulban vendége volt Hódító Mehmednek, így ábrázolása teljesen hitelesnek tekinthető

Buda látképe Georg Houfnagel metszetén 1617-ből.
Az előtérben egy előkelő török és egy török „deli” katona.

A Radák család címere (1514 jan. 18.)
A híres címerkép hitelesen mutatja a korszak jellegzetes magyar vitézét

Tetszik az oldal? Mondd el másoknak is!

KAPCSOLAT

Maradt még kérdésed? Vagy csak megosztanád velünk gondolataidat, ötleteidet? Keress minket!




További elérhetőségek és ügyfélfogadás

A jelenlegi tartózkodási helyed alapján jelenítettük meg a hozzád legközelebbi Toborzó Irodánkat, de a címre kattintva válogathatsz a többi közül is.

Írj üzenetet a kiválasztott Toborzó Irodánknak, ahonnan kollégáink
3 munkanapon belül felveszik veled a kapcsolatot!